Kezdőlap

A bemutatásra kerülő, nagyjából 60 éves lakóépület padlásfödémét, illetve a földszinti padozatát hőszigeteltük cellulózzal. A földszint részben alápincézett, vasbeton födémén salakba ágyazott párnafákon deszka burkolat volt. Ezt anno felcsiszolták, majd lakkozták párévente. A ház lassan, a felújítások hiányában itt-ott nedvességet engedett beszivárogni, aminek elsődlegesen ez a faburkolat itta meg a levét.
A másik, szigetelés szempontjából problémás terület a padlásfödém. A szokásos, mindkét oldalról deszkával borított fagerendás födém alul nádszövet és vakolat, felül pedig úgy 7-8 cm salakfeltöltés. Papírszigeteléssel ezeken a részeken segítünk. A földszinten új párnafázat közé fújunk papírszigetelést, a padlásfödémben pedig a gerendák közé fújjuk. 

30 cm vastag  járható papír szigetelés t(Isocell hőszigetelést) készítettünk. Az aljzat egy monolit födém volt, amire lábakkal egy pallóvázat készítettünk, majd hőszigeteltük. A cellulóz hőszigetelés tetején egy réteg páraáteresztő fólia, majd 45 mm gyalult fenyő pallót terítettünk. A lakóépület födémén, miután ez egy monolit vasbeton lemez, nincs szükség sem szélzáró rétegre, sem párazáró réteg kialakítására. A födémen esetlegesen átjutó pára, a páraáteresztő fólián is áthalad, majd a faburkolat résein távozik a nem beépített tetőtérben. A páraáteresztő fólia az esetleges fent járás során keletkező szálló port hivatott még visszafogni.

A gerendaházak hőszigetelése, szélzártása és párafékezése az egyik legnagyobb feladat, amelyet nagyon ritkán sikerül jól megoldani. A boronafal nem tökéletesen zár, akármilyen jó minőségű is. Összeépítés után roskad még 1-2 évig, az ebből eredő mozgásokis réseket hozhatnak létre, ami újabb rés a házon. Amikor szóló gerendafal és belső hőszigetelés készül, akkor a párazáró-fékező fólia körbevezetése a határoló szerkezeteken, a nyílászárók tokjaira vezetés a feladat lényege. Ha nem korrekt a párazáró fólia folytonossága, a leragasztások minősége, esetleg nem megfelelő minőségű a fólia, akkor szinte biztosan huzatos lesz a ház. Mehet a fűtés folyamatosan, nem lesz meleg és nem kívánt légáramlatokkal lesz tele a ház. 

Nem passzívház, hanem alacsony energiaigényű. Nincs sok különbség, de mégsem passzív ház. A lakóház falazata a ma nagyon gyakori természetesnek viszont egyáltalán nem mondható polisztirol habból készült szendvics szerkezetű elemek falazata. A mag jelen esetben 20 cm, ez a ház teherhordó szerkezete. Kívül-belül pedig hőszigetelő hab. A felmenő falakat födém nem köti össze, hanem a fal tetjéről indul egy rácsos szeglemezes tetőszerkezet, ahonnan visszafüggesztenek egy álmennyezetet.

Szerencsér egyre gyakrabban épülnek passzív lakóházak. Egyrészt a növekvő energiaárak, másrészt a környezettudatos gondolkodás eredményeként. Rövid 

cikkünkben a födémszigetelést készítettük pezocell technológiával. A födém - jelen esetben egy felül borított fafödém - szélzárását és párafékezését kell megoldani első feladatként. A fafödém deszkaburkolatán párazáró fólia terítés készült, amely minden átlapolásnál leragasztásra kerül. A födém készítésénél ez megelőz bárminemű továbbépítést. 
Sokszor futottunk bele abba a problémáb, hogy a kész födémen lelkes gépészek, elektromos szerelők telekábelezték a páraszáró fólia elhelyezése előtt.  Ebben az esetben már nem lehet, vagy borzasztóan nehéz korrekt hézagmentes párazárást készíteni. 

Ki ne járt volna már olyan padláson, ahol akár 80-100 éves tetőszerkezetet látni. Ácsmesterek fáradtságos munkájának gyümölcse még mindig masszívan ellenáll az időnek. Vastag fekete pókháló, por lepte szarufák, szelemenek. 
Amikor még ritka volt a fűrészgép, gerendánként bárdolták a tető elemeit. A bárdot egész nap egy kézben tartva faragták,  alakították megfelelő keresztmetszetre a hatalmas fenyő gerendákat. Ritka volt a fém rögzítés, csak kovácsolt szegek akadtak, de a csapolások és toldások gyakran fa csapokkal rögzültek. Egy ilyen tetőt, amelyet már többször toldottak, öregebb mint 100 év, nem lehet szívünk visszabontani. A szarufák nem elég vastagok, a síkok nem pontosak, a lécek hajlottak. 
Ugyan a tető nem ázik be, a környezet terheit elviseli... no de beépíteni? hőszigetelni? szobát kialakítani? Nagyon nehéz vállalkozás. Semmi sem egyenes, alig van egy fix pont, ami jó alapot adhatna egy tetőtérbeépítéshez.

Előzmények:
2005-ben épült társasház közös képviselője keresett minket 2012 év elején, a tetőtéri lakások mennyezetén jeletkező nedves foltokkal, néhol penészedés, irreális gázfogyasztás. A födém nagyon gyenge szigeteléssel rendelkezett, 5 cm üveggyapot paplan volt leteregetve, amely középen, a "fő közlekedési útvonalon" 1 cm-re le volt taposva. Közeledik a tél, amikor -5 fok alá csökken a hőmérséklet fokozódnak a hőszigetelési hibákból adódó kellemetlenségek a lakásokban. A negyedik emeleti lakások feletti vasbeton födém hőszigetelő képessége rosszabb, mintha 100 évvel ezelőtt épült volna.  A komplett előzmény és cikk itt megtalálható.

Amikor a 70-es évek végén tömeges magánerős társasházépítés dúlt, számos épületet amely korábban épült, nem tudtak  befejezni. Évekig vakolatlanul álltak, vagy a felső szint nem készült el, ezért az utolsó szakaszban épült tömbökre lapostetőt terveztek. (Munkáspalotának nevezték az addig elkészült épületeket, és a magastető elhagyása olcsósító tényező lett volna)
E kapitális hülyeséget szerencsére nem valósították meg, a háztulajdonosok kiharcolták a magastetőt. Számos 
sorház tetőtere így épült be az évek során, amikor gyarapodott a család, vagy a kamaszgyerek önálló emeletre költözhetett.  No de mi van azokkal a házakkal, amelyeknek nem készült tetőtér beépítése. A lomtárnak használt padlás hőszigetelése is fontos, hiszen határoló szerkezet; hőszigetelni márpedig kell!