Kezdőlap

A bemutatásra kerülő, nagyjából 60 éves lakóépület padlásfödémét, illetve a földszinti padozatát hőszigeteltük cellulózzal. A földszint részben alápincézett, vasbeton födémén salakba ágyazott párnafákon deszka burkolat volt. Ezt anno felcsiszolták, majd lakkozták párévente. A ház lassan, a felújítások hiányában itt-ott nedvességet engedett beszivárogni, aminek elsődlegesen ez a faburkolat itta meg a levét.
A másik, szigetelés szempontjából problémás terület a padlásfödém. A szokásos, mindkét oldalról deszkával borított fagerendás födém alul nádszövet és vakolat, felül pedig úgy 7-8 cm salakfeltöltés. Papírszigeteléssel ezeken a részeken segítünk. A földszinten új párnafázat közé fújunk papírszigetelést, a padlásfödémben pedig a gerendák közé fújjuk. 

Adott egy felújítás, épületátalakítás Budapesten. A régi tető teljesen elbontásra kerül, a födém megerősítve, majd egy fémvázra terhel az új tetőszerkezet. Az új tető is manzárd, de minimális térdfalon. A szerkezet egyetlen problémája -mindazon nagy előnye mellett, miszerint a tetőt nem kell letámasztani, így szabadon alakíthatók a terek- az, hogy az I gerendák ferdék, és pontosan a szarufák síkjában vannak. Vastagok is, ezért a szigetelésük problémás. Hiába szerepel a terven 20 cm cellulóz szigetelés a szarusíkon, Ha egy 200 mm-es I gerenda pontosan benne van, páralecsapódást eredményezhet.

A hányattatott sorsú tetőt új (bakonyi) szelek kezdték fújni miután utoljára szerencsénk volt egymáshoz . A fedést lekapták, a fóliáktól megszabadultak. Néhány  tetőablak bekerült. Az alibi tetőfóliától megváltak, újra ellenléc, lécezés. Ezután visszakerült az eredeti tetőfedés. Emlékeztetőül, a használt ingatlan megvásárlása után, a rossz hatásfokú tető feltárásra került, majd az elrettentő részleteket az új tulajdonos egyben szerette volna látni. 
Ekkor lekerült a burkolat is. Kiderült milyen rossz állapotú és pontatlan hanyag módon készült a szigetelés, mennyire szakszerűtlenül készült a fóliázás.
A teljes cikk, a "Csak ilyet ne!" rovatban itt olvasható.  

Bártfai Szabó Gábor egy másik tervezésénél ugyanaz az érdekes falrétegrend készült, mint saját házánál. A 25 cm vastag teherhordó tégla falazat külső oldalán 20  cm eltolással egy kisméretű tégla díszfalazat  épült. A két téglafal között pedig cellulóz szigetelés. Ennek vastagsága 20 cm. A remek rétegrendnek köszönhetően a jó hőszigetelés és a nagy hőtároló kapacitás párosul. (Ez azért fontos, mert pl. a könnyűszerkezetes házak nagy hőszigetelő képességük ellenére nem tartalmaznak hőtároló kapacitással bíró réteget. A vastagfalú kőépületek hőtárolási kapacitása nagy,  viszont hőszigetelésük gyenge. Az épület és a technológia bizonyíték arra, hogy fér meg egymás mellett a tégla és a papír szigetelés, hogy lehet hőhídmentes szerkezeteket szinte minden elvárásnak megfelelve építeni.

A gerendaházak hőszigetelése, szélzártása és párafékezése az egyik legnagyobb feladat, amelyet nagyon ritkán sikerül jól megoldani. A boronafal nem tökéletesen zár, akármilyen jó minőségű is. Összeépítés után roskad még 1-2 évig, az ebből eredő mozgásokis réseket hozhatnak létre, ami újabb rés a házon. Amikor szóló gerendafal és belső hőszigetelés készül, akkor a párazáró-fékező fólia körbevezetése a határoló szerkezeteken, a nyílászárók tokjaira vezetés a feladat lényege. Ha nem korrekt a párazáró fólia folytonossága, a leragasztások minősége, esetleg nem megfelelő minőségű a fólia, akkor szinte biztosan huzatos lesz a ház. Mehet a fűtés folyamatosan, nem lesz meleg és nem kívánt légáramlatokkal lesz tele a ház. 

Csábító választás lehet bitumenes zsindellyel fedni lakóházat. Egyszerű, gyors rögzítés, könnyű, problémamentes szabás. Tényleg hamar elkészül. Viszont nem olcsó, és kifejezetten nehézkes kiszellőztetni a tetőt. Közel sem bír annyit mint egy cserépfedés. Egy utólagos tetőtérbeépítésnél ütközik ki leginkább, hogy nem is volt olyan jó választás? 

 

Egy bitumenes zsindellyel fedett épület tetőszigetelését sokkal nehezebb megvalósítani. Hogy miért? Amikor a tetőfedés kiválasztásra került, valószínűleg az ár dominál. Igaz, a manzárdtetők leggyakrabban vékony tetőfedéssel készülnek. Pala, zsindely, esetleg fémlemez. A szarufákon deszkaborítás, majd (esetleg egy zsindelyalátét lemez után) jöhet a zsindely.

A Bauland rendszer tényleg passzív házak építésére termett, de az Isoteq, Prokoncept is szinte azonos rendszerelemeket kínál. A kívül-belül habosított elemek között  egy monolit vasbeton mag adja az épület vázát, amely általában monolit födémekkel tagolt.
Jelen épületnél a polisztirol külső oldalon 30 cm, belső oldalon 5 cm. Hőtechnikai szempontból a belső oldallal nem nagyon számolnak tervezéskor, mivel előszeretettel szabdalják kerszetbe kasul elektromos és gépész vezetékek.
A passzív házak határoló szerkezeteit alacsony U érték, hézagmentesség és légtömörség jellemzi. A családi ház zárófödéme fölött cellulóz hőszigetelést készítettünk, 40 cm vastagságban.
A tetőszerkezetre a fokozott szigetelés megőrzése érdekében az épületből nem lehet feljutni, csak kívülről. 

Nem passzívház, hanem alacsony energiaigényű. Nincs sok különbség, de mégsem passzív ház. A lakóház falazata a ma nagyon gyakori természetesnek viszont egyáltalán nem mondható polisztirol habból készült szendvics szerkezetű elemek falazata. A mag jelen esetben 20 cm, ez a ház teherhordó szerkezete. Kívül-belül pedig hőszigetelő hab. A felmenő falakat födém nem köti össze, hanem a fal tetjéről indul egy rácsos szeglemezes tetőszerkezet, ahonnan visszafüggesztenek egy álmennyezetet.