VAN Megoldás

Utólagos tetőszigetelés, födémszigetelés

Amikor a fűtésszámlák az egekbe szöknek, egyre inkább szigeteljük épületeinket. Igen ám! De mi a teendő egy teljesen beépített tetőtérrel, ahol minden szoba használatban van, festett, lakott, burkolt. Nem szeretnénk szétverni, szétveretni, hogy újból elkészíttessük a szerkezet hőszigetelését. 
 

VAN MEGOLDÁS!

Tetőtérbeépítésnél:

A rossz minőségű, összeesett, és gyakran lecsúszott szigetelő anyagot a fogópárok fölött kihúzzuk, bezsákoljuk, elszállítjuk. 

A kiürült szarufaközökbe újrahasznosított cellulóz szigetelést fújunk egy speciális gép segítéségével. A szigetelő anyag nem más, mint összedarált, újrahasznosított újságpapír. Némi adalékanyag hozzáadásával nem éghető kategóriájú lesz. Amikor befújjuk, akkor a szarufák közeit maximálisan kitölti, mindennemű kötőanyag nélkül, tehát megmarad a száraz papírörlemény. Ezt az anyagot aztán a fogópárok tetejére is fújjuk, a megbeszélt vastagságban. 
 
Az isocell a fólia mögött
 
















Fafödém hőszigetelésénél:

Ugyanez a helyzet egy hagyományos földszintes épület esetében is,  ahol fafödém van. Általában ez alulról stukatúros vakolat, fölötte deszkázat, majd jönnek a fa födémgerendák. Általában jó állapotúak, de nincs közöttük hőszigetelés. Fölötte egy újabb deszka borítás készült, majd salak, vagy agyag tapaszolás. A lehetőség itt abban rejlik, hogy a deszkázatot fölül minimálisan megbontva, a födémgerendák közeit fújjuk ki papírörleménnyel, ezáltal nagyságrendekkel javul födémünk hőszigetelése. 



A képen a fafödém egy deszkáját felbontottuk, majd a szigetelő csövet belógattuk, és indulhat is az ezidáig üres köz szigetelése. Szenzációs. Eddig erre nem nagyon létezett technológia, csak a drága bontás, vagy újabb rétegek építése.
A kiszigetelt fafödém

















Így néz ki, amikor a szigetelés elkészül. A felszedett deszka visszakerülhet a helyére.

- Milyen is ez a cellulóz szigetelés: 
Újságpapírból újrahasznosítással és bór, borax hozzáadásával készült rendkívül jó hőszigetelő anyag, amely képes felvenni a környezete nedvességéből, majd leadni azt. Tetőben és födémben minimum 45-50 kg/m3 a testsűrűsége, amelynek köszönhetően jó a hőtároló kapacitása. (szemben a jól ismert szálas szigetelőanyagokhoz képest) Nyáron sokkal lassabban engedik át a meleg levegőt mint a szálas szigetelőanyagok.

- Hogyan lehet kiszedni a szarufák közül a szigetelést, ha se kívül, se belül nem bontjuk meg a tetőt?
A legtöbb tetőteres magyar ház fogópáros, oda fel lehet menni, onnan belátni a szarufák közé. Ezt kiráncigáljuk, de legtöbbször könnyedén kijön, mivel már összeesett és rég nem úgy szigetel mint kéne. Ha másfajta a tető, akkor lehet hogy kívül egy-egy helyen megbontjuk a tetőt, de belül mégsem kell szétszedni a burkolatokat.

- Állítólag az üveggyapotba és kőzetgyapotba nem mennek bele a rágcsálók, mert szúrja őket. Mi a helyzet a cellulózzal?
  Mese habbal! A galériában saját fotóinkon szedtünk szét olyan tetőket, ahol lubickoltak az üveggyapotban az egerek, pelék, és ki tudja még milyen állatok. A másik menüpontban is vannak képeink kibontott kőzetgyapotról, ahol egerek laktak. Az Isocellhez adott sók miatt nem költöznek bele.

- Miért nem jó az a szigetelés, ami a tetőben most van?
  Elképzelhető hogy jó! Elképzelhető. Ez esetben nincs mit tenni, nem állítjuk hogy minden tető rossz. Viszont az esetek többségében nem azt a hőszigetelést várásolják meg/építik be, ami oda való, hanem ami a legolcsóbb. Aztán ez le fog csúszni, összeesik és a 10 cm-nek hirdetett anyag már rég nem annyi mint kéne lennie. Másrészről rendkívül hanyag szigeteléseket látunk nap mint nap. A pontatlan szabás, illesztés, tömködés miatt, az elmaradt rések miatt lesz sokkal több a fűtésköltség. Találkoztunk olyan tetővel is, ahol egy-egy szarufa közben semmilyen szigetelés sem volt. Úgy látszik az építőknek nem volt kedvük elkészíteni. 

- Mi a helyzet azokkal a résekkel, amelyeket nem látni kívülről, esetleg a talpszelemen környéke, vagy rejtett zúgok?
Minden esetben átnézzük a tetőt, ahol lehetetlen a hozzáférés, kívülről bontjuk meg a tetőt, és aztán elegendő nekünk egy kis lyuk, ahol szigetelő csövünket bedughatjuk. Az újságpapír szigetelés, amikor kitölti a szarufa közöket, minden apró rést tömít, minden repedésbe bemegy a nyomás miatt. Ha időközben elcsavrodott egy szarufa, akkor a hőszigetelés alakja felveszi ezt a formát és tökéletesen szigetel.

- Ha ennyi előnye van, biztos akad hátránya is?
  Annyi hátránya van, hogy géppel végezzük a szigetelést, házilag nem elkészíthető. Árainkat a magyar valósághoz igazítjuk, érdemes ajánlatot kérni, mert meglepően olcsó rengeteg jó tulajdonságához képest. Amúgy nem szúr, nem bök, nem irritál.  

- Miért nem látni ezt az anyagot tüzépeken, miért nem ismert Magyarországon? 
Idehaza sokan szeretnek maguk építkezni, ez az anyag pedig csak géppel dolgozható be, ami szinte lehetetlenné teszi az építőanyag kereskedéses értékesítést. 

- Honnan ered a technológia? Tényleg ennyire jó?
Tőlünk nyugatra, illetve a tengerentúlon régóta alkalmazott technológia könnyűszerkezetes épületekben. Arrafelé régi hagyománya van a szelektív hulladékgyűjtésnek, illetve az újrahasznosításra épülő iparnak. Nyugat-Európában a passzív házak többsége, amely megújuló energiával működik megújuló "Zöld" anyagokat használ. Nem ritka pl. főfalban az 50-60 cm cellulóz szigetelés.

Ha kérdése lenne a technológiával, anyaggal kapcsolatban, vagy árajánlatot szeretne kérni, akkor kattintson!

    

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks RSS Feed 

Szavazás

Ön szerint mi az elsődleges egy hőszigetelés kiválasztásakor?
 

Ki olvas minket

Jelenleg 92 vendég olvas minket

Pezocell qr névjegy

pezowood_qr.png

Translate..