- Légzárás

Isocell légzárás és szélzárás egy gerendaház ablakának tokszerkezeténA Pezocell a hőszigetelésen kívül számos fontos kiegészítő terméket épít be a rá bízott épületekbe. Ezek a párafékezők, diffúzióképes tetőfóliák, ragasztástechnika, szigetelőcsíkok nyílászárókhoz. Ezek NEM egy kizárólagos márka termékei, nem egy rendszer, amelyet kötelezően fel kell használni. Ezek az anyagok különböző gyártócégektől általunk ésszerűen összeválogatott termékek. Lehet hogy a Dörken cég párazáró fóliája a legjobb, de a fólia ragasztására már más terméket használunk. A fólia és egyéb szerkezetek légzáró tömítéséhez pl. Tremco illbruck márkát tartjuk a legjobbnak, ezért ide ezt építjük be. Lehet, hogy az Alfa cég gyárt jó minőségű ragasztószalagot, és lehet hogy a Siga a legjobb minőség, de ha a megrendelőnk ránk bízza a döntést Rothoblaas ragasztószalaggal dolgozunk. Az Isocell gyár évek óta egyre több és több cellulóz szigetelést ad el. Ennek ellenére csak egy gyártó a sok közül. A technológia sokkal régebbi, és rengeteg a gyártó. A kész épület minőségét pedig minden esetben a kivitelező cég hozzáértése fogja meghatározni. 

Visszakanyarodva, miért is fontos a légzárás?

A páralecsapódásból eredő károk elkerülése az épület szerkezetében. Hőáramlásból eredő hőveszteség kiküszöbölése. A légáramlásból eredő huzat kiküszöbölése. Szabályozott légcsere alacsonyenergiájú- ill. passzív- házaknál. Radonnal vagy penészpórával szennyezett földterületről történő légáramlás kizárása. Nyári hővédelem, a felforrósodott tetőről érkező légáramlat kivédése. Légzárás és a zaj elleni védelem biztosítása.  A légátersztés egy rejtett hiba, melyet a ház átvételekor nem észlelünk, ami adott esetben 30 évig is terhel minket.

 

A képen, egy gerendaházunk ablak-fal kapcsolata látható. A szélzárást az Isocell rendszer ragasztószalagai adják meg. A lambériával letakart részen, a belső oldali párafékező fólia, valamint az ablak áltokja van szélzáróan leragasztva a ragasztószalaggal, illetve a gyári nyílászáró és segéd OSB.


- Szélzárás

 

A falszerkezet külső felén kell létrehozni, hogy a hőszigetelést ne járja át a hideg levegő és ezáltal a hőszigetelési értéket ne rontsa.
 

Tégla szerkezeteknél a légzárás kérdését a vakolat oldja meg. A vakolat áttöréseit (süllyesztett fali aljzatok, szerelvények...) tartósan le kell szigetelni. 
  A tetőszerkezetben a légzárás rétegét párafékezők / zárók vagy préselt fa lapok biztosítják, melyeket a betonnal, falszerkezettel való találkozásnál, átfedéseknél tartósan le kell ragasztani. (Speciális szigetelő anyagot és ragasztó szalagot használjunk – hagyományos csomagoló szalag nem alkalmas.)

 

A tömítetlen pontok vizuális megjelenítésére egy hőkamera vagy egy ködgép is használható.

  A hőkamerán világosan látszanak a különböző hőmérsékletű felületek. A hidegebb felületek sötétebb és hidegebb színekkel, míg a melegebb felületek melegebb színárnyalatokkal, színekkel ábrázoltak. Az üveg egyöntetű hőhíd, a nyílászáró tokszerkezete pedig egységes, jobb szigetelésű min az üveg. A sarokban pedig a szokásos hőhíd, a hideg felület, amely legelőször fog penészedni. Helyes ablakbeépítéssel ez elkerülhető. Valószínűleg ennek a háznak nincs külső hőszigetelése, mert ha lenne, a spalét befordulása is hőszigetelt lenne legalább néhány cm-nyit. 

 

A ködgép megmutatja, hogy hol szivárog a levegő a házból. Egy helytelenül, figyelmetlenül kivitelezett elektromos szerelés, nem leragasztott párazáró fólia, hibásan elkészített tetősíkablak-beépítés, pontatlanul és hézagokkal összeépített üvegportál. A látszólag új és jó hőszigetelésű épületből csak úgy szökik a meleg. Pótlásáról gondoskodik a kazán, de egyáltalán nem hatékony és környezetkímélő az épület.