Mindig találkozunk valami meglepővel szigeteléscsere kapcsán. Hol elhullott rágcsálók, hol egy kisebb vadaspark, hol csak kihagyott szaruközök, amelyek valamilyen oknál fogva nem lettek szigetelve. Mai akciónk során vegyes szigeteléssel találkoztunk. A hajdan elkészült épületet, amikor a tetőterét építették be, a tetőfólia belső oldalán bitumenes csupaszlemezt, vagy közismert nevén kátránypapírt helyeztek el. Hogy ez miért volt jó? nem tudni.
A szaruzat 12 cm vastag, kívül hagyományos nem páraáteresztő hálóerősítéses tetőfólia található. Ebben az esetben régen belső légrést készítettek, majd ezután szigeteltek.
A hőszigetelő paplan, amit használtak a maradék kb. 10 cm-ben két pe. fólia közé tett kőzetgyapot szigetelés volt. Ez pedig hosszanti irányban helyenként átvarrva egyben tartotta ezt a valószínűleg csőszigeteléshez használatos anyagot. Eredetileg se nagyon lehetett vastagabb mint 4-5 cm, pláne hogy a varrás még tovább csökkentette az amúgy sem vastag hőszigetelést.
Nos ezek mellett még polisztirol habot is felfedeztünk pár cm vastagságban, mondhatni megturbózva a szigetelés hatásfokát. Persze sem szélzáróan, sem zártan nem készült, amolyan tömködéses megoldással. A kisállatok itt is jól éltek, legalábbis a szagokból erre lehet következtetni. Az egyszerű vonalvezetésű tetőszerkezet fogópáros megoldású, a fogópárok felett egy réteg farostlemezzel lezárva, letakargatva.
Huzatos volt eddig a tetőtér?BIZTOSAN! Mivel a tetőtér többnyire lambéria burkolatú, és hajdanában nem készült légzáró belső párazáró réteg. Ehhez csak adalék, hogy a szigetelés vékony, pontatlan és elég vegyes volt. Akkora hülő felületet ad a sok sok szellőző rés, hogy pára bizonyosan nem volt a tetőtérben, inkább huzat és hideg.
12 cm vastag szarufa, ennyi lehetőségünk van. Ésszerű költséghatárokon belül mozogva, a tetőszerkezetet nem szétszedve a szigetelés cseréje nagyságrendi javulást okoz. Igaz, hogy 12 cm nem túlságosan vastag, de ha ténylegesen teljes keresztmetszetében elkészül a hőszigetelés, a cellulóz szigetelés milyensége pedig garancia a légzárásra, akkor sokkal sokkal jobb lesz a lakók közérzete. Megszűnik a huzat a kritikus pontokon, és kevesebbet kell fűteni.
További fotók a galériában!
Kérjen árajánlatot, ha gyanúsan sok a fűtésszámlája, vagy furcsán huzatos a tetőtér!
A hőszigetelő paplan, amit használtak a maradék kb. 10 cm-ben két pe. fólia közé tett kőzetgyapot szigetelés volt. Ez pedig hosszanti irányban helyenként átvarrva egyben tartotta ezt a valószínűleg csőszigeteléshez használatos anyagot. Eredetileg se nagyon lehetett vastagabb mint 4-5 cm, pláne hogy a varrás még tovább csökkentette az amúgy sem vastag hőszigetelést.
Nos ezek mellett még polisztirol habot is felfedeztünk pár cm vastagságban, mondhatni megturbózva a szigetelés hatásfokát. Persze sem szélzáróan, sem zártan nem készült, amolyan tömködéses megoldással. A kisállatok itt is jól éltek, legalábbis a szagokból erre lehet következtetni. Az egyszerű vonalvezetésű tetőszerkezet fogópáros megoldású, a fogópárok felett egy réteg farostlemezzel lezárva, letakargatva. Huzatos volt eddig a tetőtér?BIZTOSAN! Mivel a tetőtér többnyire lambéria burkolatú, és hajdanában nem készült légzáró belső párazáró réteg. Ehhez csak adalék, hogy a szigetelés vékony, pontatlan és elég vegyes volt. Akkora hülő felületet ad a sok sok szellőző rés, hogy pára bizonyosan nem volt a tetőtérben, inkább huzat és hideg.
12 cm vastag szarufa, ennyi lehetőségünk van. Ésszerű költséghatárokon belül mozogva, a tetőszerkezetet nem szétszedve a szigetelés cseréje nagyságrendi javulást okoz. Igaz, hogy 12 cm nem túlságosan vastag, de ha ténylegesen teljes keresztmetszetében elkészül a hőszigetelés, a cellulóz szigetelés milyensége pedig garancia a légzárásra, akkor sokkal sokkal jobb lesz a lakók közérzete. Megszűnik a huzat a kritikus pontokon, és kevesebbet kell fűteni.
További fotók a galériában!
Kérjen árajánlatot, ha gyanúsan sok a fűtésszámlája, vagy furcsán huzatos a tetőtér!