Egy hűvös őszi napon érdekes telefonhívást kaptam. Egy pár éve épült társasház felső lakásaiban folyamatos párásodás van, nedves foltosodás a mennyezeten,  penészedés, amely nem idén jelentkezett először.
 A felső lakók évente lejavíttatják a plafont, kifestik a szobák mennyezetét. Normális ez, egy 2005-körül épület épület esetében? 6 évvel a költözés után ilyen probléma? A magas fűtésköltségek és a folyamatos páralecsapódás miatt a lakók a közös képviselőhöz fordultak.

 

A falszerkezet 38 cm vastag tégla, további szigetelés nélkül, a felső födém pedig előregyártott vasbeton födém, felbetonnal a tetején. Hogy a födém tartalmaz-e  hőszigetelést, nem lehet pontosan tudni. A zárófödém felett egy hagyományos faszerkezetű tetőt készítettek, betoncserép fedéssel. A tetőtér kihasználatlan, a lépcsőházakból felvezető létrán egy felnyíló (szigeteletlen) fém ajtón keresztül juthatunk. Itt fönt azonnal látszik a szigetelés (hiánya).

A citromsárga üveggyapot összeesett képe fogad. A feljárók környezetében egyértelműen látszik, hogy a hőszigetelést széthordják, letapossák az oda érkezők. Az évenkénti kéményseprő vizsgálat, és egyéb felmászkálók a feljárók környezetéből szétrugdosták a szigetelést. Igaz, hogy az így kialakuló hőhíd csak a lépcsőházakat fogja hűteni, de a födém többi részén is alakulnak ki további hőhidak. Erre a födémre ez a szigetelőanyag nem alkalmas. Lehet, hogy eredetileg lehetett 10 cm, de most 4-5 cm-nél nem több. Amúgy is hiányos, és a páralecsapódásokból visszahullott nedvesség is folyamatosan tömörítette a lágy szigetelést. Ennek következtében, bizonyos helyeken 2-3 cm-re zsugorodott a hőszigetelés vastagsága. Az, hogy ilyen lágy szigetelőanyagnál nincs kiépítve szervízút a kéményekhez és bevilágítókhoz, az tervezési és/vagy kivitelezési hiba. Sűrűbb szálszerkezetű anyag, vagy nem roskadó, zsugorodásmentes anyag megfelelőbb lett volna. De hát ilyen az élet, ez volt a legolcsóbb, és hát valljuk be, a társasházakat magukból ontó cégeket az érdekli, hogy a legnagyobb legyen a profit. Aki pedig gyanútlanul megvesz egy 4. emeleti lakást, biztos hogy nem fog felmászni a tetőtérbe, hogy ellenőrizze a rétegrendeket, vagy szakvéleményt készíttessen.

Akkor most mi a teendő? A teendő az, hogy az emelkedő energiaárak megfékezése érdekében lépni kell. Meg kell szüntetni a hibákat, el kell készíteni (most már 
egyszer végre normálisan) a szigetelést, és fizetni. Fizetni azért, amit valaki egyszer elsíbolt, trehányul készített el. És akik mindezt kifizetik, a lakók. Akiknek tényleg 
semmi közük a kialakult helyzethez.
Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy lakásvásárlás előtt kérjük ki szakirányú ismerősünk véleményét, vagy független építészét, mert a kezdetben olcsó ár később drága lehet, ha sokat kell olyasmire költeni amire nem is gondolnánk. Mindenképpen segít, ha az épület, azon belül is a lakás rendelkezik energiatanusítvánnyal. A tanusításban szerepel rengeteg olyan adat, ami laikusok számára nem nagyon értelmezhető, de alapvetően a határoló szerkezetek hőszigeteléséről (falak, nyílászárók, padlásfödém) sokmindent elárulnak. Az energetikai tanusítvány mellé javaslatok is "járnak" érdemes megfontolni.



A galériában további képek a födémszigetelésről.