Néhány gyakran felmerülő kérdéssel foglalkozunk.

Persze ha bármilyen kérdés felmerül, bizonytalanság a technológiával, befújt szigeteléssel, párazárással kapcsolatban, csak hívjon, írjon!

  • Honnan ered a technológia? Tényleg ennyire jó?

    Tőlünk nyugatra, illetve a tengerentúlon régóta alkalmazott technológia könnyűszerkezetes épületekben. Arrafelé régi hagyománya van a szelektív hulladékgyűjtésnek, illetve az újrahasznosításra épülő iparnak. Nyugat-Európában a passzív házak többsége, amely megújuló energiával működik megújuló "Zöld" anyagokat használ. Nem ritka pl. főfalban az 50-60 cm cellulóz szigetelés.
  • Miért nem látni ezt az anyagot tüzépeken, miért nem ismert Magyarországon?

    Idehaza sokan szeretnek maguk építkezni, ez az anyag pedig csak géppel dolgozható be, ami szinte lehetetlenné teszi az építőanyag kereskedéses értékesítést.
  • Ha ennyi előnye van, biztos akad hátránya is?

    Annyi hátránya van, hogy géppel végezzük a szigetelést, házilag nem elkészíthető. Árainkat a magyar valósághoz igazítjuk, érdemes ajánlatot kérni, mert meglepően olcsó rengeteg jó tulajdonságához képest. Amúgy nem szúr, nem bök, nem irritál.
  • Mi a helyzet azokkal a résekkel, amelyeket nem látni kívülről, esetleg a talpszelemen környéke, vagy rejtett zúgok?

    Minden esetben átnézzük a tetőt, ahol lehetetlen a hozzáférés, kívülről bontjuk meg a tetőt, és aztán elegendő nekünk egy kis lyuk, ahol szigetelő csövünket bedughatjuk. Az újságpapír szigetelés, amikor kitölti a szarufa közöket, minden apró rést tömít, minden repedésbe bemegy a nyomás miatt. Ha időközben elcsavrodott egy szarufa, akkor a hőszigetelés alakja felveszi ezt a formát és tökéletesen szigetel.
  • Miért nem jó az a szigetelés, ami a tetőben most van?

    Elképzelhető hogy jó! Elképzelhető. Ez esetben nincs mit tenni, nem állítjuk hogy minden tető rossz. Viszont az esetek többségében nem azt a hőszigetelést várásolják meg/építik be, ami oda való, hanem ami a legolcsóbb. Aztán ez le fog csúszni, összeesik és a 10 cm-nek hirdetett anyag már rég nem annyi mint kéne lennie. Másrészről rendkívül hanyag szigeteléseket látunk nap mint nap. A pontatlan szabás, illesztés, tömködés miatt, az elmaradt rések miatt lesz sokkal több a fűtésköltség. Találkoztunk olyan tetővel is, ahol egy-egy szarufa közben semmilyen szigetelés sem volt. Úgy látszik az építőknek nem volt kedvük elkészíteni.
  • Miért nem lehet cellulóz szigetelést tenni aljzatbeton alá?

    Sajnos nem tehető lépésállóvá, ugyanis a megfelelő sűrűség eléréséhez olyan szerkezet kell, amely befújáskor tömöríti a befújt anyagot. Egy szabadon terített száraz anyag pedig nem fog besűrűsödni. Meleg padlók alá, a párnafák közé viszont kitűnően használható.
  • Ha egy padlásteret szigetelünk, szabadon fújva, hogy lehet rakodó felületet készíteni?

    Az, hogy egy lazán kifújt, nem járható födémet készítünk, mindenki maga eldöntheti mennyire legyen vastag, mennyire szigeteljen jól. A mai energiaárak figyelembevételével úgy 15 és 50 cm közé tenném a tól-ig -ot. Ha új építésű házról van szó, az épület tervezője készített energetikai számítást, ami meghatározza, hogy egy adott határoló szerkezetet hogyan kell úgy elkészíteni, hogy megfeleljen a szabványnak. Mindezek ellenére, érdemes előrelátóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.
  • Milyen vastag legyen födémszigetelés?

    Az, hogy egy lazán kifújt, nem járható födémet készítünk, mindenki maga eldöntheti mennyire legyen vastag, mennyire szigeteljen jól. A mai energiaárak figyelembevételével úgy 15 és 50 cm közé tenném a tól-ig -ot. Ha új építésű házról van szó, az épület tervezője készített energetikai számítást, ami meghatározza, hogy egy adott határoló szerkezetet hogyan kell úgy elkészíteni, hogy megfeleljen a szabványnak. Mindezek ellenére, érdemes előrelátóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.
  • Mennyi legyen a tetőszigetelés vastagsága?

    Hogy mennyi is legyen egy tetőszigetelés vastagsága, azt a tervező által számolt/méretezett adatokból tudhatjuk meg. Ha mégis van lehetőségünk vastagabb szigetelést készíteni, akkor nosza. Érdemes. A tetőszigetelés, vagy födémszigetelés a leginkább érezhető egy épületen. Ha most készül a tetőtér beépítése, akkor van lehetőség a szruzatot befelé megnövelni akár 15-20 cm-rel is, majd egyben szigetelni ki a szaruközöket. Érdemes előremutatóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.
  • Lehet szigetelni tégalfalat utólag?

    Igen, lehet. Ha nem akarjuk, hogy becsomagolják egy polisztirol dobozba a házunkat, akkor jó megoldás lehet az UTÓLAGOS HOMLOKZATI CELLULÓZ SZIGETELÉS. A meglévő falazatra párnafákat rögzí tünk a kívánt vastagságban, majd páraáteresztő lapokkal burkoljuk a külső síkját. Ezután a kilakult üres cellákba cellulóz szigetelést fújunk. A páraáteresztő lapot pedig különbözőféleképpen burkolhatjuk. . Lehet üvegszövetes glett után nemesvakolatot készíteni, . Vagy faburkolattal ellátni, . esetleg tégla vagy kőburkolatot készíteni. Mindegyik megoldás remek befejezése a hőszigetelésnek.
  • 1
  • 2