Idehaza sokan szeretnek maguk építkezni, ez az anyag pedig csak géppel dolgozható be, ami szinte lehetetlenné teszi az építőanyag kereskedéses értékesítést.

Annyi hátránya van, hogy géppel végezzük a szigetelést, házilag nem elkészíthető. Árainkat a magyar valósághoz igazítjuk, érdemes ajánlatot kérni, mert meglepően olcsó rengeteg jó tulajdonságához képest. Amúgy nem szúr, nem bök, nem irritál.

Minden esetben átnézzük a tetőt, ahol lehetetlen a hozzáférés, kívülről bontjuk meg a tetőt, és aztán elegendő nekünk egy kis lyuk, ahol szigetelő csövünket bedughatjuk. Az újságpapír szigetelés, amikor kitölti a szarufa közöket, minden apró rést tömít, minden repedésbe bemegy a nyomás miatt. Ha időközben elcsavrodott egy szarufa, akkor a hőszigetelés alakja felveszi ezt a formát és tökéletesen szigetel.

Elképzelhető hogy jó! Elképzelhető. Ez esetben nincs mit tenni, nem állítjuk hogy minden tető rossz. Viszont az esetek többségében nem azt a hőszigetelést várásolják meg/építik be, ami oda való, hanem ami a legolcsóbb. Aztán ez le fog csúszni, összeesik és a 10 cm-nek hirdetett anyag már rég nem annyi mint kéne lennie. Másrészről rendkívül hanyag szigeteléseket látunk nap mint nap. A pontatlan szabás, illesztés, tömködés miatt, az elmaradt rések miatt lesz sokkal több a fűtésköltség. Találkoztunk olyan tetővel is, ahol egy-egy szarufa közben semmilyen szigetelés sem volt. Úgy látszik az építőknek nem volt kedvük elkészíteni.

Sajnos nem tehető lépésállóvá, ugyanis a megfelelő sűrűség eléréséhez olyan szerkezet kell, amely befújáskor tömöríti a befújt anyagot. Egy szabadon terített száraz anyag pedig nem fog besűrűsödni. Meleg padlók alá, a párnafák közé viszont kitűnően használható.

Az, hogy egy lazán kifújt, nem járható födémet készítünk, mindenki maga eldöntheti mennyire legyen vastag, mennyire szigeteljen jól. A mai energiaárak figyelembevételével úgy 15 és 50 cm közé tenném a tól-ig -ot. Ha új építésű házról van szó, az épület tervezője készített energetikai számítást, ami meghatározza, hogy egy adott határoló szerkezetet hogyan kell úgy elkészíteni, hogy megfeleljen a szabványnak. Mindezek ellenére, érdemes előrelátóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.

Az, hogy egy lazán kifújt, nem járható födémet készítünk, mindenki maga eldöntheti mennyire legyen vastag, mennyire szigeteljen jól. A mai energiaárak figyelembevételével úgy 15 és 50 cm közé tenném a tól-ig -ot. Ha új építésű házról van szó, az épület tervezője készített energetikai számítást, ami meghatározza, hogy egy adott határoló szerkezetet hogyan kell úgy elkészíteni, hogy megfeleljen a szabványnak. Mindezek ellenére, érdemes előrelátóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.

Hogy mennyi is legyen egy tetőszigetelés vastagsága, azt a tervező által számolt/méretezett adatokból tudhatjuk meg. Ha mégis van lehetőségünk vastagabb szigetelést készíteni, akkor nosza. Érdemes. A tetőszigetelés, vagy födémszigetelés a leginkább érezhető egy épületen. Ha most készül a tetőtér beépítése, akkor van lehetőség a szruzatot befelé megnövelni akár 15-20 cm-rel is, majd egyben szigetelni ki a szaruközöket. Érdemes előremutatóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.

Igen, lehet. Ha nem akarjuk, hogy becsomagolják egy polisztirol dobozba a házunkat, akkor jó megoldás lehet az UTÓLAGOS HOMLOKZATI CELLULÓZ SZIGETELÉS. A meglévő falazatra párnafákat rögzí tünk a kívánt vastagságban, majd páraáteresztő lapokkal burkoljuk a külső síkját. Ezután a kilakult üres cellákba cellulóz szigetelést fújunk. A páraáteresztő lapot pedig különbözőféleképpen burkolhatjuk. . Lehet üvegszövetes glett után nemesvakolatot készíteni, . Vagy faburkolattal ellátni, . esetleg tégla vagy kőburkolatot készíteni. Mindegyik megoldás remek befejezése a hőszigetelésnek.