Kérdések-válaszok GY.I.K.

Miért nem lehet cellulóz szigetelést tenni aljzatbeton alá?

Sajnos nem tehető lépésállóvá, ugyanis a megfelelő sűrűség eléréséhez olyan szerkezet kell, amely befújáskor tömöríti a befújt anyagot. Egy szabadon terített száraz anyag pedig nem fog besűrűsödni. Meleg padlók alá, a párnafák közé viszont kitűnően használható.

Ha egy padlásteret szigetelünk, szabadon fújva, hogy lehet rakodó felületet készíteni?

Egyszerű a dolog. 
A kívánt vaszagságú szigetelés magasságáig egy favázas dobogót készítünk, amelyet (pl.) OSB burkolattal látunk el. Így a megfelelő alapterületű pakolót hozhatjuk létre. 
Ha valaki szeretné, az egész padlásteret lehet így hasznosítani.

Mennyi legyen a födémszigetelés vastagsága?

Az, hogy egy lazán kifújt, nem járható födémet készítünk, mindenki maga eldöntheti mennyire legyen vastag, mennyire szigeteljen jól. A mai energiaárak figyelembevételével úgy 15 és 50 cm közé tenném a tól-ig -ot. Ha új építésű házról van szó, az épület tervezője készített energetikai számítást, ami meghatározza, hogy egy adott határoló szerkezetet hogyan kell úgy elkészíteni, hogy megfeleljen a szabványnak.
Mindezek ellenére, érdemes előrelátóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.  

Mennyi legyen a tetőszigetelés vastagsága?

Hogy mennyi is legyen egy tetőszigetelés vastagsága, azt a tervező által számolt/méretezett adatokból tudhatjuk meg. Ha mégis van lehetőségünk vastagabb szigetelést készíteni, akkor nosza. Érdemes. A tetőszigetelés, vagy födémszigetelés a leginkább érezhető egy épületen. Ha most készül a tetőtér beépítése, akkor van lehetőség a szruzatot befelé megnövelni akár 15-20 cm-rel is, majd egyben szigetelni ki a szaruközöket. 
 Érdemes előremutatóan gondolkozni. Az energia árak nem fognak lefelé menni. Ha tehetjük, érdemes jobban szigetelni, tehát a nagyobb vastagságok felé elmozdulni. Annak viszont nem sok értelme van, hogy pl. a födémünk remekül, sőt tulzottan jól szigetelt, viszont a fal, a nyílászárók, lábazat pedig nem. Érdemes törekedni az összhangra.  

Lehet szigetelni tégalfalat utólag?

Igen, lehet. Ha nem akarjuk, hogy becsomagolják egy polisztirol dobozba a házunkat, akkor jó megoldás lehet az UTÓLAGOS HOMLOKZATI CELLULÓZ SZIGETELÉS. A meglévő falazatra párnafákat rögzí tünk a kívánt vastagságban, majd páraáteresztő lapokkal burkoljuk a külső síkját.
Ezután a kilakult üres cellákba cellulóz szigetelést fújunk. A páraáteresztő lapot pedig különbözőféleképpen burkolhatjuk. 
. Lehet üvegszövetes glett után nemesvakolatot készíteni, 
. Vagy faburkolattal ellátni,
. esetleg tégla vagy kőburkolatot készíteni.
Mindegyik megoldás remek befejezése a hőszigetelésnek.

Mi az a párazáró és mi a párafékező fólia?

A leggyakrabban tetőtérbeépítésnél találkozhatunk a párazáró és párafékező fólia fogalmával. A lakótérben keletkező párás levegő szigetelésbe jutását hivatott fékezni az összefüggő!! fóliaréteg. Méretezés kérdése, hogy mennyire is legyen fékező, vagy teljesen párazáró a fólia.
  Egy dolog viszont minden esetben azonos. A fóliák mit sem érnek, ha nincsenek az átlapolásoknál ragasztószalaggal leragasztva. Ugynez vonatkozik az oromfal-fólia, vagy talpszelemen-fólia találkozására. 
A fóliák párazáró képességének mértéke az Sd. érték, mértékegysége méter. Megmutatja, hogy hány méternyi száraz levegőn kellene áthaladnia a párának, míg a fólián átér. 
  Pl. erősen párazáró fólia Sd értéke 100 m. Párafékező fólia Sd értéke 6 m. A páraátersztő fólia ezeknél még kisebb Sd értékkel rendelkezik, erről külön kérdés - válasz található ugyanitt.

Hol használatos a páraáteresztő fólia?

A páraáteresztő fólia a homlokzati szigetelt falak külső oldalán épül be, valamint tetőhéjazat alá. A fólia Sd értéke sokkal kevesebb mint egy  párazáró fóliánál. (kb.5000-szer kisebb)

Egy szokásos páraáteresztő fólia Sd értéke 0,02 méter. 

Milyen is ez a cellulóz szigetelés?

 
Újságpapírból újrahasznosítással és bór, borax hozzáadásával készült rendkívül jó hőszigetelő anyag, amely képes felvenni a környezete nedvességéből, majd leadni azt. Tetőben és födémben minimum 45-50 kg/m3 a testsűrűsége, amelynek köszönhetően jó a hőtároló kapacitása. (szemben a jól ismert szálas szigetelőanyagokhoz képest) Nyáron sokkal lassabban engedik át a meleg levegőt mint a szálas szigetelőanyagok.

Hogyan lehet kiszedni a szarufák közül a szigetelést, ha se kívül, se belül nem bontjuk meg a tetőt?

A legtöbb tetőteres magyar ház fogópáros, oda fel lehet menni, onnan belátni a szarufák közé. Ezt kiráncigáljuk, de legtöbbször könnyedén kijön, mivel már összeesett és rég nem úgy szigetel mint kéne. Ha másfajta a tető, akkor lehet hogy kívül egy-egy helyen megbontjuk a tetőt, de belül mégsem kell szétszedni a burkolatokat. 

Állítólag az üveggyapotba és kőzetgyapotba nem mennek bele a rágcsálók, mert szúrja őket. Mi a helyzet a cellulózzal?

 Mese habbal! A galériában saját fotóinkon szedtünk szét olyan tetőket, ahol lubickoltak az üveggyapotban az egerek, pelék, és ki tudja még milyen állatok. A másik menüpontban is vannak képeink kibontott kőzetgyapotról, ahol egerek laktak. Az Isocellhez adott sók miatt nem költöznek bele.

Miért nem jó az a szigetelés, ami a tetőben most van?

 Elképzelhető hogy jó! Elképzelhető. Ez esetben nincs mit tenni, nem állítjuk hogy minden tető rossz. Viszont az esetek többségében nem azt a hőszigetelést várásolják meg/építik be, ami oda való, hanem ami a legolcsóbb. Aztán ez le fog csúszni, összeesik és a 10 cm-nek hirdetett anyag már rég nem annyi mint kéne lennie. Másrészről rendkívül hanyag szigeteléseket látunk nap mint nap. A pontatlan szabás, illesztés, tömködés miatt, az elmaradt rések miatt lesz sokkal több a fűtésköltség. Találkoztunk olyan tetővel is, ahol egy-egy szarufa közben semmilyen szigetelés sem volt. Úgy látszik az építőknek nem volt kedvük elkészíteni.

Mi a helyzet azokkal a résekkel, amelyeket nem látni kívülről, esetleg a talpszelemen környéke, vagy rejtett zúgok?

Minden esetben átnézzük a tetőt, ahol lehetetlen a hozzáférés, kívülről bontjuk meg a tetőt, és aztán elegendő nekünk egy kis lyuk, ahol szigetelő csövünket bedughatjuk. Az újságpapír szigetelés, amikor kitölti a szarufa közöket, minden apró rést tömít, minden repedésbe bemegy a nyomás miatt. Ha időközben elcsavrodott egy szarufa, akkor a hőszigetelés alakja felveszi ezt a formát és tökéletesen szigetel. 

Ha ennyi előnye van, biztos akad hátránya is?

Annyi hátránya van, hogy géppel végezzük a szigetelést, házilag nem elkészíthető. Árainkat a magyar valósághoz igazítjuk, érdemes ajánlatot kérni, mert meglepően olcsó rengeteg jó tulajdonságához képest. Amúgy nem szúr, nem bök, nem irritál. 

Miért nem látni ezt az anyagot tüzépeken, miért nem ismert Magyarországon?

 Idehaza sokan szeretnek maguk építkezni, ez az anyag pedig csak géppel dolgozható be, ami szinte lehetetlenné teszi az építőanyag kereskedéses értékesítést.

Honnan ered a technológia? Tényleg ennyire jó?

 Tőlünk nyugatra, illetve a tengerentúlon régóta alkalmazott technológia könnyűszerkezetes épületekben. Arrafelé régi hagyománya van a szelektív hulladékgyűjtésnek, illetve az újrahasznosításra épülő iparnak. Nyugat-Európában a passzív házak többsége, amely megújuló energiával működik megújuló "Zöld" anyagokat használ. Nem ritka pl. főfalban az 50-60 cm cellulóz szigetelés.

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks RSS Feed 

Ki olvas minket

Jelenleg 29 vendég olvas minket

Pezocell qr névjegy

pezowood_qr.png

Translate..

Ízelítő

Siga: kipróbáltuk
A svájci Siga cég neve itthon nem nagyon ismert. Fóliákat és ragasztóanyagokat gyártanak a magasépítési ágazatnak. Rendkívüli minőségükhöz kissé borsos ár is tartozik, de ha valaki a legjobbat, legtartósabbat szeretné, akkor a legjobb választás. Kipróbáltunk egy hagyományos "L" alakú tetőtér belső oldali párazárásának és papírszigetelésének készítésekor.   Bővebben>>