Loading...

Kezdőlap

Adott egy kb. 10 éve épült lakóház.

A tetőtér ezidáig nem került beépítésre, de itt az ideje, hogy elinduljuk ebbe az irányba. A terveknek megfelelően beépítésre kerültek a tetősíkablakok, majd kezdetét vehette a fóliázás, ragasztás, lécezés és szigetelés.

Utólagos faanyagvédelemmel kellett ellátni a szerkezetet, mert itt-ott felütötte a fejét némi gombásodás, illetve rovar. Ez ilyen állapotú tetőnél csak permetezésssel bevihető. A permetezés viszont sót rakott le a fólián, amitől a külső fólia ragasztásai mentek nehezebben.

1. A külső fólia Sd értéke úgy 2 és 3 méter között lehet. A belső párazáró fólia Sd értéke 150 méter körüli. A külső fólia persze jobb ha páraáteresztő, de ennek cseréje jelen esetben nem megoldható. Inkább számít a külső és belső fólia Sd értéke közötti különbség. Az első lépés, megakadályozni a tetőfólia átlapolásain esetlegesen befújó szél zárását. Erre különféle ragasztószalagok állnak rendelkezésre. A lényeg az, hogy az alátétfólia szélzárást is adjon. Ez régen nem volt szempont, és a cellulóz szigetelésnél annyira nem is létfontosságú, de ha pl. egy lazább kőzetgyapottal készülne a szigetelés, és ráadásul nem lenne tökéletes a szarufákkal az illesztés, akkor a szél egy pillanat alatt a gipszkarton hátát nyaldosná, elősegítve annak lehülését, majd a pára esetleges lecsapódását. Tehát a fóliák találkozásait leragasztjuk. Előtte, mivel a papír szigetelésnek nyomása van, az ellenléccel párhuzamosan lécet fűzünk be a fólia és a tetőléc közé. Ezzel jól megfeszül a fólia, és amikor a cellulóz feszítené a fóliát, akkor a léc ezt visszafogja. Így nem szűnik meg az ellenlécnyi kiszellőztető légrés. Szóval kész az ellenlécek befűzése, a fóliák leragasztása.


2. A második lépés, készíteni egy függőleges térdfalat, amely kellő távolságban halad a koszorútól, ahová befér legalább 10 cm szigetelés. a kis léclábak rögzítését megkönnyítendő, koszorúval párhuzamosan egy lécet dűbeleztünk le. Ehhez rögzítettük az oszlopocskákat. Masszív. Jöhet a szaruzat növelése.

3. A következő lépés megvastagítani a szaruzatot. Befelé természetesen. De mégis mennyire? Ez számolható. Mekkora szigetelést szeretnénk elérni? Mennyire legyen jó a szigetelés? Ez is összetett kérés. Egyrészt van-e hely. A végletekig nem lehet növelni a vastagságot, mert olyan falfülkéket kapunk, mint egy lőrés. Érdemes kiszámolni, hogy nyílászárók, tető, vízszintes sík hasonlóan jó legyen. Ha van pénz rá, lehet úgy 20-25, vagy akár 30 cm is a tető. De ennél vastagabb szigetelésnek már nincs értelme, ha szokványos tetősablakok vannak beépítve. Jelen esetben 9 cm-rel növeltük meg befelé a szarufasíkot, ami eredendően 15 cm volt. 24 cm! Nem is rossz. Két lécet fellőttünk a szarufára, majd egyet hosszában elvezettünk. Magvan a vastagítás. A cellulóz hőszigetelés velejárója, hogy zárt cellákba lehet fújni biztonsággal. Vagyis ha a szigetelendő szarufaköz oldalirányban "lyukas", akkor nem lesz megfelelően tömör. Ezért egy kis csalással fólia csíkokat kapcsozunk a megnövelt szarufák oldalaira, meggátolva szigeteléskor az anyag átjutását másik közbe. (Itt teljesen mindegy hogy milyen fóliát használunk)


4. Fóliázás. Fóliázás előtt a tetőablakok köré kiemelt lécvázat kell készíteni. Mivel közvetlen függesztővel készítik a belső burkolást, csak a fóliára és szigetelésre kell koncentrálnunk. A keretekre már ráfuthat a párazáró fólia. Dörken Reflex fóliát használunk, erősen párazáró és elektromos sugárzás is visszatrtó réteg. A fólia folytonosságát, átlapolását, csatlakozását a csatlakozó szerkezetekhez, ez a feladfat. Ez a legfontosabb. Az összes találkozást le kell ragasztani, a fóliák találkozását az aljzattal perdig rugalmas tömítő masszával kinyomni. Ez sem olyan szimpla dolog, mivel ritka az a beton, amelyik nem porzik. Előtte porszivózás, majd pormegkötő alapozás jön. Eztán pedig már mehet is a rugalmas tömítőmassza. A D-tack terméke. Az ezidáig sötét belső tér, az ezüstös, csillogó-fényvissazverő felületével tükrözi vissza (nevéhez híven) a fényvetők nyalábjait.


5. A teljes fóliázás után valamivel biztosítani kell, hogy az Isocell ne nyomja ki a fóliát. Erre a legalkalmasabb egyszerű deszkázat felszegelése úgy 40-50 centiméterenként. Ezt is szegbelövővel végezzük, hiszen az idő drága, nincs idő kotorászni a szögtáskában.


6. Födém. A födém alsó síkja adott, le van fóliázva, ragasztva. A 15 cm vastag fogópárok felett végül is bármilyen vastag lehet a hőszigetelés. Mivel fönt van rá esély, hogy valamit szerelni kell néha, egy kis magasítást készítünk. Erre deszkát szögezve, kész is a kiemelt járda. Eddig a szintig (15 cm + 10 cm) mehet a papírszigetelés. A feljáró (Lenyitható padláslétra), a csőáttörések, vezetékek párazáró fóliával csatlakozott részeit gondosan LE KELL RAGASZTANI. Erre többféle anyag létezik. Elsősorban ragasztó szalagok, illetve tubusos tömítő masszák. Nem sziloplaszt, hanem időtálló légzáró, párazáró massza.

7. Kezdődhet a kifújás. A kb. 12-15 órás fújás során kb. 2 tonna szigetelőanyagot fújtunk be. Ez ugyan első hallásra soknak tűnhet, ám ahhoz, hogy a hőszigetelésnek legyen hőtároló kapacitása is, (ami nyáron a legfontosabb) kell a tömeg. A kifújás előtt azonnal páralecsapódás alakul ki a tetőtérben lévő levegő párájából. A fólia hideg, és párazáró. Amikor viszont kész a befújás, már nem fenyeget ilyesfajta veszély. Kezdődhet a síkok kialakítása, kartonozás, válaszfalak építése, a tetőtér beépítése.